Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó térsége 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet szerinti 2009. évi részletes tényfeltárásának aktualizálása és tényfeltárási záródokumentáció elkészítése vállalkozási szerződés keretében

Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó térsége 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet szerinti 2009. évi részletes tényfeltárásának aktualizálása és tényfeltárási záródokumentáció elkészítése vállalkozási szerződés keretében.

A volt ICN Alkaloida Magyarország Rt. „Hulladéklerakó telep” területén a felhagyott téglagyári agyaggödrökben 1966-tól kezdődően vegyes összetételű ipari veszélyes hulladékokat (oldószereket, folyékony éghető hulladékokat, elemi cinket és cinksót, stb.), valamint toxikus, illetve biológiailag nem kezelhető szennyvizeket, szennyvíziszapokat helyeztek el. Ezek mennyiségét közel 500 000 tonnára becsülték, de a szennyezett földdel együtt a szennyezőanyagok mennyiségét egy millió tonna körül realizálták.
Az eddigi kármentesítési koncepció nem a terület teljes és végleges megtisztítását, hanem a területen található szennyező anyagok rendezett állapotban történő helyszínen hagyását és környezettől történő izolálását célozta, a szennyezés terjedésének megakadályozása érdekében. Ennek megfelelően az itt elhelyezett hulladékok továbbra is a területen találhatóak, az alábbiak szerint:
— K-depónia: kommunális és ipari hulladékok, 1980-tól csak (gyógyszer)ipari eredetű, jelentős részben veszélyes hulladék.
— I. depónia: az ipari szennyvízkezelésre szolgáló 4 medence első eleme. A terület rendezése során a II., III. és IV. medencéből a szennyvíziszap az I. medencébe került áthelyezésre és lefedésre.
— IPSZ-depónia: a gyógyszergyár biológiai szennyvíztisztító telepének centrifugált iszapja került elhelyezésre, felső agyagszigetelésű depónia.
— V. depónia: ipari veszélyes anyagok, cink- és króm-tartalmú hulladékok, kénsavas hatású veszélyes hulladékok, felső szigeteléssel.
— Veszélyes hulladék lerakó: A lerakóban lévő hulladék mennyisége összesen 583,61 tonna. A hulladékokat 1 m3 űrtartalmú big-bag zsákokban helyezték el a medencébe, majd földtakarással látták el. A lerakó rekultivációja nem történt meg.
A 2009. évben elvégzett tényfeltárás kimutatta, hogy a területen – a Cink, Nikkel, TPH, BTEX, PAH, halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, valamint a Klór-anilin, Fenobarbitál és Orto-toluidin mellett – korábban nem ismert szennyező komponensek jelentek meg. Ez a jelenség vélhetően a lerakott szerves vegyületek bomlásával és átalakulásával magyarázható. Továbbá kimutatták, hogy a hulladéklerakó vízháztartására jelentős hatással van a közvetlen szomszédságban lévő agyagbányászat. A bányaművelés/víztelenítés a szennyezés terjedését idézheti elő. A vizsgálati eredmények alapján a szennyezés (elsősorban a Fenobarbitál és a Klór-anilin) már jelentős mélységbe eljutott és elérte a rétegvíz szintjét (kb. 13,0 m), mind a résfalon belül, mind a résfalon kívül. Ezen a mélységszinten a 6,0-7,0 m mélységben telepített résfalnak vélhetően már nincs hatása, így az ilyen mélységben kimutatott szennyezés térbeli mozgására a természetes vízáramlás, illetve a téglagyári mesterséges depresszió lehetnek hatással.
A jelenlegi védelmi koncepció fő pillére az a feltételezés volt, hogy a szennyezett terület vízzáró agyagfeküre települt, vagyis vertikális szennyezőanyag transzportra nem kell számítani. A horizontális szennyezőanyag kiáramlást a területet körbevevő résfal, valamint a résfallal védett területen belül megvalósuló aktív talajvízszint süllyesztés hivatott megakadályozni. A meglévő kármentesítési rendszer folyamatos üzemeltetést igényel, hatékonyságát csak folyamatos, megszakítás nélküli működés biztosítja. Tovább növeli a környezeti kockázatot, hogy a kiépített kármentesítési rendszer 2010. óta nem üzemel.
A feltételezések szerint a hulladéklerakó telep területén, a felszínközeli településű, 8-10 m vastagságú kőzetlisztes, agyagos réteg elsősorban szivárgó vizeket tároz (I. vízadó), mivel az agyagréteg alatt, markáns réteghatárral elkülönülő folyóvízi homokréteg képviseli az első valódi vízadó szintet (II. vízadó). Ezen réteg feküje mintegy 28-34 m mélységben található meg. A korábbi szakvélemények szerint a homokréteg feküjét jelentős finomszemcse tartalmú réteg (iszapos agyag, agyagos iszap) képezi. A vízzárónak, vízrekesztőnek tartott képződmény vastagsága 5-8 m-re tehető. Az agyagos réteg alatt ismét homokos szintet tártak fel a fúrások (III. vízadó). A területen a felszíntől minimum 40 m-es mélységig legalább három felszín alatti vízadó réteggel kell számolni. A szennyezés kiterjedésének vertikális lehatárolásához várhatóan 60 m-nél hosszabb furat kiképzésére lesz szükség.
Az I. vízadó szivárgó vize a II. vízadó sekély rétegvízzel szoros kapcsolatban áll és kommunikál, valamint az agyagbányászat vízszintsüllyesztő hatása a korábbi természetes ÉNY-i rétegvíz áramlással ellentétes és jelentős gradiensű DK-i rétegvíz áramlási irányt indukál.
A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 660/03/2010. iktatási számú határozata rögzíti, hogy a tiszavasvári volt ICN Alkaloida Magyarország Rt. „Hulladéklerakó telep” területe kármentesítési területnek minősül.
A hulladéklerakó telep az alábbi helyrajzi számokon található:
Ingatlan helyrajzi száma: Ingatlan művelési ága: Ingatlan területe (m2):
Tiszavasvári 0301/2, kivett anyaggödör, 7 221,
Tiszavasvári 0303, kivett anyaggödör, 41 112,
Tiszavasvári 0304, kivett hulladéktelep, 63 325,
Tiszavasvári 0305/1, kivett hulladéktelep, 82 931,
Tiszavasvári 0305/2, kivett veszélyeshulladék-tároló, 9 081,
Tiszavasvári 0305/3, kivett hulladéktelep, 15 440,
Tiszavasvári 0305/4, kivett út, 4 559,
A Tiszavasvári 0302 hrsz-ú terület melyen rekultivált kommunális hulladéklerakó található továbbra is Önkormányzati tulajdonban van. Ezen ingatlan szennyeződéssel érintett így a kármentesítési terület része.
A kármentesítésről rendelkező 660/03/2010. iktatási számú hatósági határozat foglalja össze a 2009. évi feltárás konklúzióit és ad szakmai keretet az aktualizáló tényfeltárás végrehajtásának.
Az elvégzendő feladat:
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti tényfeltárási záródokumentáció elkészítése a szükséges előkészítési, majd terepi feltárási munkákkal, akkreditált hulladék, földtani közeg, felszíni és felszín alatti víz, csurgalékvíz és talajlevegő mintavételekkel, akkreditált analitikai vizsgálatokkal, valamint szakértői és tervezési munkarészekkel a Tiszavasvári volt Alkaloida hulladéklerakó területen. Az aktualizáló tényfeltárás során vizsgálandó terület kb. 100 ha, ebből az előzetes becslések alapján várhatóan kármentesítendő terület kb. 30 ha. A kármentesítendő terület részeként a résfalon belüli terület 24 ha. A szennyeződéseket vertikálisan (legalább 40 m-ig), illetve horizontálisan a résfalon kívül és belül is szükséges lehatárolni, az esetleges háttér szennyezés lehetőségének kizárásával. A depóniák és medencék területén végzett mintavételek esetében biztonsági okokból a depóniák alatti (természetes településű) agyagréteg épségét biztosítani kell.
Az előkészítő fázisban el kell végezni a tényfeltárás megalapozását a korábbi adatok, információk beszerzésével és értékelésével. A 660/03/2010. iktatási számú határozat szerinti vízjogi engedélyeztetési feladatokat (4 db mély rétegvíz és 3 db sekély rétegvíz-kút vízjogi fennmaradási engedély, 3 db hibás kút eltömedékeléséhez vízjogi létesítési engedély), valamint 4 db mélyrétegvíz kútra vízjogi létesítési engedélyes terv összeállítását szintén az előkészítő fázisban kell elvégezni. A területen előforduló kémiai-biológiai veszélyeztetettségre való tekintettel a tényfeltárás kivitelezési munkálatait csak kockázatértékelésen alapuló munkavédelmi terv birtokában lehet megkezdeni.
A tényfeltárást a szennyezéssel érintett területen, az I. és a II. vízadók vizsgálata céljából, lehetőség szerint: kútpárokban létesített 60-60 db, 8 m, illetve 15 m átlagos talpmélységű, ideiglenes vízmintavételi kutakká kiképzett fúrásokkal, talaj- és felszín alatti vízmintavétellel kell elvégezni. A furatokat védőcsövezés mellett kell lehajtani. A III. vízadó réteg vizsgálata 4 db legalább 40 m-es átlagos talpmélységű furat védőcső melletti mélyítésével, kútkiképzéssel, talaj- és vízmintavétellel tervezett. A hulladéklerakó területén és a környezetében a már meglévő monitoring kutakból, drénaknákból és az érintett felszíni vizekből mintavétel történik.
El kell végezni a mintavételi furatok szabványos eltömedékelését mind a tényfeltárás keretében mélyített feltáró furatok egy részének, mind a hatósági határozatban eltömedékelésre kijelölt 3 db furat (BRV-2; BRV-3; BTV-2) esetében.
A hulladéklerakó területén az egyes kazettákban tárolt hulladék státuszának meghatározása érdekében a hulladék mintavételt az MSZE 21420-17 szabvány szerint kell elvégezni. A depóniákban tárolt hulladék mennyiségét a geodéziai és a geofizikai vizsgálatok alapján kell meghatározni. A szabványos hulladék mintavétel mellett a hulladékokat a releváns jogszabályi előírásoknak megfelelően lerakhatósági szempontból minősíteni is kell különös tekintettel az V. depóniára
A kiépített kármentesítési rendszer teljes körű műszaki állapotfelmérését az aktuális (jelenlegi) műszaki állapot meghatározását el kell végezni, különös tekintettel a depóniák felső szigetelésének állapotára valamint a terület csapadékvíz elvezetésére.
Az aktualizáló tényfeltárás során vizsgálandó mintegy 100 ha kiterjedésű területen a szennyezés lehatárolását in situ mérési módszerek (pl: CPT – MIP, ROST, XRF technológia) felhasználásával kiegészítve kell elvégezni. A szivárgási tényező térbeli változásának megismeréséhez MGSZ vagy CPT – HPT vagy ezekkel egyenértékű szondázást javasolt végezni, a vizsgálatok más mérési elven működő eszközökkel, a várt eredményeket megfelelő minőségben biztosító eljárásokkal is elvégezhetők.
A földtani szelvény, a felszíni víz és a felszín alatti víz környezetállapotát – a meglévő monitoring kutak mintázása mellett – akkreditált mintavételt követően, akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálati kört alapvetően a Felügyelőség 660/03/2010. iktatási számú határozata rögzíti. A földtani közegre és a felszín alatti vízre kiterjesztett szűrővizsgálatok az ökotoxikológiai vizsgálatokkal kiegészülve a területen korábban nem ismert szennyező komponensek felderítésére szolgálnak, mely komponensek megjelenését a szerves vegyületek bomlása, átalakulása, közti termékek megjelenése eredményezte.
A levegőminőség-vizsgálat szükségességét a felügyelőségi határozat is megerősíti a depóniákból esetlegesen kipárolgó szennyezőanyagok meghatározása érdekében
Az aktualizáló tényfeltárás eredményei alapján meg kell vizsgálni azokat a rendelkezésre álló műszaki megoldásokat, melyek a szennyezés kockázatait tovább csökkentik. A korábbi szakértői dokumentációkban szereplő megállapításokat, szennyezés terjedési modellt, környezeti és humánegészségügyi kockázatelemzést, kármentesítési koncepciókat felülvizsgálni szükséges.
A modellszámításokkal is alátámasztott (219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 7. sz. melléklet 4. b. pontjában meghatározott) részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés készítése a „D” kármentesítési célállapot határértékek felülvizsgálata céljából.
A tényfeltárási záródokumentáció összeállítását a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján kell elvégezni, különös tekintettel a Korm. rendelet 7. melléklet 7., 8. és 9. pontja szerinti kármentesítési változatok műszaki és pénzügyi elemzését és a továbbtervezésre kijelölt változat meghatározását és ütemezését.
A tervezési munka keretében vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni 4 db mélyrétegvíz figyelő kútra és a 3 db határozatban előírt kút eltömedékelését a vízügyi hatóság felé be kell jelenteni és dokumentálni kell. A tényfeltárási záródokumentáció összeállítása során figyelembe kell venni a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 660/03/2010. iktatási számú határozatában előírtakat.
Vállalkozónak a projektre vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmányt kell elkészítenie.